Van olyan pillanat, mikor csak kifekszek az ágyon, és a semmibe meredve azon töprengek, hogy “mi lenne, ha...”, és mindig arra jutok, hogy ugyanaz lenne, mint most ami van. Ugyanúgy kezdtem minden pillanatot, hogy nem tudtam mibe vágok bele és még soha nem kerültem ki úgy egy pillanatból, hogy másképp kellett volna átéljem. A sors dönt, és te dönthetsz bárhogy, úgyis az lesz ami megvan írva. Így egyértelműen az a jó út amin jársz, az lehet a múlt keze, emlékek, vagy a jövő válasza, az álmok. Én egy úton akarok járni, az álmok útján, az emlékeket a szívünk egy fiókjában kell elrejtenünk, s mikor este fáradtan az ágyra borulunk, akkor elővenni és a boldog emlékekkel elaludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm a hozzászolásod ! :) További szép napot !